Településünk>> Településtörténet

Településtörténet

A település története


Azt a területet, ahol az Abaúj vármegye létrejött, a magyarok a régészeti leletek és a törzsi helynevek tanúsága szerint a 10. században szállták meg.
A királyi megyék létesítésekor, a 11. század elején a Mátraalja és a Hernád völgye is az Aba nemzetségé volt. Az első központ Újvár volt, amely a 10. század végén már létezhetett. E köré telepítették a fegyveres kíséret tagjait. A benépesedés fokozatosan történt meg az Árpád - korban, a vármegye megszervezése után.
Hidasnémeti valószínűleg a 12. században jött létre. Egyike volt azon 10 falunak, amelyek királynéi birtokokon német telepesek tervszerű befogadásával születtek meg.
A Hernád mentén fekvő három Németi település történelmi útja egészen a 17. századik összefonódik, s mindegyiknek a mostanitól eltérő neve volt. A három helység: Felnémeti (ma Migléc), Középnémeti (ma Tornyosnémeti), Alnémeti (ma Hidasnémeti).
Hidasnémeti, Alnémeti első okleveles említését a 1219/20 - ból ismerjük, a névalak Olnemet (1219), és Olugnemet (1220).
1431 - től jelentős vám - és harmincad - szedő hely, amit a Hernádon átvezető fontos hídnak köszönhetett. Hidasnémeti helyzeténél fogva a magyar történelem szinte minden jelentős eseményében (törökdúlás, Rákóczi - szabadságharc, 1848/49-es szabadságharc, II. világháború) tevékeny szerepet játszott. A 16. század derekától a hídról kapva a nevét egyre inkább Hidasnémetiként említették.

 

 

A Hidasnémeti Posta és vasút rövid története

Hidasnémetiben 1790. szeptember 1-től a 22-407 számot viselő rendelettel postaállomást létesítettek. Ezzel a rendelkezéssel a falunkon két postakocsi is áthaladt a menetrend szerint: Tokaj – Kassa, Miskolc – Kassa. A két postakocsi két különböző irányból érkezett. A tokaji a Hernád fahídján át, a másik a Hernád jobb partján, Forró irányából érkezett. A hidasi postaállomás létrehozásával más állomások megszűntek, mint például a keresztesi, ónodi, szerencsi, vilmányi és szikszói postaállomások. A hidasi postaállomását Szináról Halbritter Márton vette át. Nevéből ítélve valószínűleg német ember lehetett, aki a faluba érkezve azonnal építkezésbe kezd. Vendégfogadót építtet, ahol az utas ehet-ihat, kicsit kinyújtózhat, szükségét végezheti, ahol a postakocsis abrakoltathat, lovat válthat. Tehát épít egy postamesterséget, vendéglőt, istállót, terménytárolót és egy kovácsműhelyt. Mindez persze nem készült el nyitásra, de az 1840-es évekre igen.

Az, hogy mennyire megérte a postaállomás üzemeltetése, arról a Drisnyei család karrierje a jellemző. Közel száz évig üzemeltették, és ez idő alatt jelentős vagyonra tettek szert. A katolikus egyházat, főleg a templom építését az 1898-1900 években jelentősen támogatták.

A technikai vívmánya a kornak a távíró, amelynek országos kiépítése még 1847-ben elkezdődött, a szabadságharc miatt megszakadt, de 1850-től a vasútépítéssel folytatódott. A vasúti pályaszakasz mellett kiépült a távírók oszlopsora mintegy kijelölve a pályatestet, ezért már 1856-ban létrejött a Kassa-Pest közötti távíró-összeköttetés. Miskolc 1859. május 27-én nyitotta meg a távíróállomását. A vasúti pálya 1860. július 5-re elkészül, befut a Kassai pályaudvarra az első személyvonat a „Kassa” nevű mozdonnyal. A közlekedés szerkezete megváltozott, felgyorsult, a személyszállítás a közútról átkerült a vasútra. A postaszállítás még egy darabig üzemel a postajáratokkal. Majd 1863-ban beindul a vasúti mozgóposta. Végleg elhallgat a postakürt.

A hidasi postaállomás kiköltözik az állomás melletti új postaépületbe, ahol a kor színvonalának megfelelő szolgáltatást tudja nyújtani.

A régi postaállomás-vendégfogadót 1865-ben eladják, vagy átadja a Drisnyei család az újonnan szerveződött római katolikus egyháznak, amely 1970-ig parókiaként használja, akkor épül fel az új parókia és a régit elbontják. A kovácsműhelyt átalakítják gazdasági épületté, konkrétan istállóvá, majd a melléképületet az 1970-es évek végén az 1980-as évek elején elbontják.

A gazdasági épület az 1927-es térképen már nem szerepel tehát azt a katolikus egyház bontotta el.

A technikai fejlődés nem áll meg. 1909-ben átadják a Hidasnémeti - Szerencs vasútvonalat.

Megépült a Hernádon a vasúti híd és a Hegyalja felé is megindult a közvetlen mozgóposta szolgálat.

1920. június 4-én itt húzzák meg a trianoni csehszlovák – magyar határt. Ezáltal felértékelődik a falu. Határállomás lesz a vasútállomás.

Vámőrség költözik a faluba. Telefonra, távíróra van szükség, amelyek a postán keresztül (által) működnek. Az állomás végállomás lesz, ahová személyzetre van szükség. Megépül a vasúti kolónia.

Újra indul a „fakaruszokkal” a postakocsi járat. Belülről a postát átépítik, amikor járatos pihenő is működik itt. A jelenlegi belső és külső formáját az 1998-99-ben nyeri el, amikor felújításra került a sor. Kivitelező Hámori és társa Boldogkőváralja műszaki ellenőr Pap László Miskolci Posta Igazgatóság.

(Forrás: Thomka István)

 


Apycom jQuery Menus