Fejlesztések, pályázatok>> Hidasnémeti településrendezési terve

Hidasnémeti településrendezési terve

 

HIDASNÉMETI

 

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI  TERVE

 

ÉSZAKTERV-PANORÁMA KFT.

3527 Miskolc, Zsigmondy u. 2.

Tel./ fax: 46/508-728

e-mail: eszakterv@gmail.com

 

2008. október

Jóváhagyásra kerülő munkarészek

 

 

 

Határozat

 

HIDASNÉMETIközség 234/2008. (X. 06.) KT. sz. határozata

 

 

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

 

I. FEJEZET

 

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

 

1. ATelepülésszerkezeti Terv hatálya HIDASNÉMETI község közigazgatási területére terjed ki.

 

2. Az 1. pontban meghatározott érvényességi területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkákat végezni és ezekre hatósági engedélyt adni csak az általános hatósági előírásoknak /az OTÉK, ágazati szabványok, stb./ megfelelően és jelen Településszerkezeti Terv, valamint a külön rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával lehet.

Az elkészült községi településrendezési terv az Országos Területrendezési Tervvel, a B-A-Z Megyei Területrendezési Tervvel, valamint a kistérségi tervekkel megegyezik.

 

A terület-felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

 

IGAZGATÁSI HATÁR

 

3. ATelepülésszerkezeti Terv közigazgatási határt nem érint, annak módosítását településszerkezeti okok nem indokolják.

 

BELTELRÜLETI HATÁR

 

4.1. A Településszerkezeti Terv belterületbe vonást irányoz elő, azt településszerkezeti okok  indokolják.

 

4.2.    A településszerkezeti terv távlati fejlesztéseket irányoz elő. A településfejlesztési koncepció egyik legfontosabb eleme az a jövőkép, hogy Hidasnémeti térségében az Észak- Közép- Borsod és a szomszédos szlovákiai térség mezőgazdasági termelőinek jövedelmezőséget biztosító, az EU piacán ismert és elismert termelő, feldolgozó és értékesítő agrárszervező centrum, a Kenyhec Ipari Parkkal karöltve, vagy önállóan üzemelő ipari beruházások működjenek.

Fontos cél, hogy olyan ipari üzemek, létesítmények letelepítésére is legyen lehetőség, amelyek technológiailag, gazdaságilag egymásra épülnek a határon túli vállalatokkal.

Az új fejlesztési célok területigényének kielégítése céljából ipari gazdasági terület kerül kijelölésre a belterülettől Ny-ra a vasútvonal és a 3. sz. főközlekedési út közötti területen, valamint az alternatív gyorsforgalmi út- jelenleg a települést elkerülő 3. sz. főközlekedési út- túloldalán található szabad területen. A területek felhasználása csak az ütemezési sorrendnek megfelelően történhet. A terület felhasználásokat a Településszerkezeti terv / ÉT-1/ ábrázolja.

Az iparterület elhelyezését indokolja az adott területek jó adottsága, a jó közlekedési viszonyok, mely fontos a kiszolgálás szempontjából, ugyanis a tervezett M30-as gyorsforgalmi út a Helsinki Folyosók rendszerébe tartozik.

 

A településfejlesztési koncepciómegfogalmazása szerint új lakóterületek kijelölésére is szükség van. Ez a jelenlegi belterületen belül a földrajzi behatároltság miatt már nem valósítható meg.

 

Tartalék lakóterület – lakópark – kerül kijelölésre a 3. sz. főközlekedési út NY-i oldalán a Rózsás dűlőben. A terület lakóterületként való felhasználása táj- és természetvédelmiszempontból nem kifogásolható, azt nem érinti sem védett, sem védelemre tervezett terület. Ez a fejlesztés az ipari beruházások megvalósulása esetén realizálódik, és akkor szabályozási terv készítendő rá.

 

5. ATelepülésszerkezeti Terv hatálya alá eső területen lévő településszerkezeti, terület-felhasználási egységek építési szempontból.

-          beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre,

-          beépítésre nem szánt területekre, azon belül a sajátos használatuk szerinti övezetekre tagozódnak.

 

Az egyes területek terület-felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti és övezeti besorolást a Szabályozási Terv határozza meg.

 

A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken, a teljes közigazgatási területen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.

 

A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult termőföld használati, és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes terület-felhasználási egységek magánterületről is megközelíthetőek lehetnek.

 

A terület-felhasználási egységek rendeltetésszerű használatához szükséges közművesítést biztosítani kell, melynek mértékét a Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Az igazgatási területen a közművesítés mértékét Helyi Építési Szabályzat ill. a vonatkozó törvények szerint kell meghatározni.

 

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ELEMEI

 

6. Atelepülésszerkezeti terv elemei:

-        A közlekedési és egyéb terület-felhasználási egységek meghatározása.

-        Az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai.

-        A közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája.

-        A terület-felhasználási és funkcionális besorolás.

-        Az egyes területegységekre vonatkozó környezetvédelmi besorolások.

-        A nyomvonal jellegű infrastruktúra hálózat jelölt elemei és védőtávolsága.

-        Az egyes területekre, építményekre, települési környezetre, természeti és egyéb objektumokra, valamint a települési épített környezet védelmére vonatkozó előírások.

-        Az egyes területekre meghatározott korlátozások.

 

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA

 

7. ATelepülésszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet, valamint a Településrendezési Terv Leírását is módosítani kell. Amennyiben a változás

szabályozási tervben meghatározott övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a Helyi építési Szabályzatot is módosítani szükséges.

 

A Településszerkezeti Terv módosítása esetén új szerkezeti tervet kell készíteni, ami a település teljes közigazgatási területét magába foglalja.

 

Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket, főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

 

II. FEJEZET

 

A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ILL. ÉPITETT KÖRNYEZETE, KÖRNYEZETVÉDELMI BESOROLÁS

 

ÁLTALÁNOS ELŐIRÁSOK

 

8. Atelepülés a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet alapján meghatározandó területi szennyeződés-érzékenységi besorolás alapján érzékeny területre esik.

 

A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

-          a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

-          megelőzze a környezetszennyezést,

-          kizárja a környezetkárosítást.

 

Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön ágazati jogszabályokban megadott előírásait.

 

A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

-          a levegőtisztaság-védelem,

-          a zaj és rezgés elleni védelem,

-          a föld és vízvédelem,

-          a hulladékgazdálkodás,

-          sugárzás,

-          a természetvédelem,

-          az épített környezet védelmének témaköreire, valamint

-          az állattartással kapcsolatos előírásokra.

 

 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

 

9. Alevegőtisztaság védelmének részletes szabályozása a hatályos jogszabályok szerint történik.

 

Levegőminőségi szempontból a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FvM. Rendelet, valamint a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletek a mérvadóak.

 

Tervezési irányelvként a módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 7.§-a szerint a területi besorolás helyett zónák lettek kijelölve a légszennyezettség mértéke alapján, melyek figyelembe veendők!

A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, melyek légszennyezési anyagkibocsátása, környezetterhelése az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.

 

Lakó-és vegyes területen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok egyetértő véleményével is alá van támasztva.

 

Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet alapján. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy a kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

 

A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelme alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon a /2/ bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezett részletes előírások szerint lehetséges.

 

Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől csak legalább 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.

 

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ELŐÍRÁSAI

 

10. Aközség belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok által előírt határértékeket be kell tartani.

A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. bármely tevékenység csak abban esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

Közlekedési eredetű zaj elleni védelme érdekében a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. rendelet van érvényben.

A település belterülete

- lakóterület és intézményterület laza beépítéssel

besorolásúnak minősül.

A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.

Új út tervezésénél az ÚT.2-1.302:2000 számú útügyi előírás betartása kötelező.

A hangosító berendezések, illetve valamennyi szolgáltatói szolgáltató tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást üzemeltetése, valamint a tevékenység végzése a külön jogszabályokban meghatározott zajkibocsátási határértékek betartásával lehetséges.

 

FÖLD- ÉS VIZVÉDLEM ELŐÍRÁSAI

 

11. Aföld védelme

A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvására, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelessége.

A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

 

A kataszterezett un. természeti területek kezelési előírásairól az illetékes nemzeti park igazgatósága gondoskodik.

 

12. Avizek védelme

Felszíni vizekbe, vízlevezető árokba, csapadékcsatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható.

Mély fekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel.

Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ELŐIRÁSAI

 

13. Aközségben a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását az Önkormányzat külön rendelete szabályozza.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai betartandók.  Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.

Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításáról gondoskodni kell, a közégben keletkező állati tetemeket a kezelő telepre kell szállítani.

A tevékenységek engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.15.) Kormányrendeletben és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakra, továbbá a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 213/2001. (VI.15.) kormányrendelet előírásaira.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.

 

SUGÁRZÁS ELŐÍRÁSAI

 

14. Asugárzás tekintetében a vonatkozó állami szabványokat kell figyelembe venni. Sugárzás tekintetében jelenleg az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.

 

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

 

 

15. Atelepülés területén védett műemlék nem található.

 

A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárást, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

 

ÁLLATTARTÁS ELŐÍRÁSAI

 

16. Az állattartást az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

 

TERMÉSZETVÉDELEM

 

HIDASNÉMETI közigazgatási területén a védett és védelemre érdemes természeti értékek – az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága előzetes szakvéleményében megadottak szerint - a Településszerkezeti terv ÉT-1 (M=1:10000) tervlapon szerepelnek.

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség  a 16/1999. (XI.19.) kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében kifejezetten tájvédelmi szakhatóságként működik közre ezzel képviselve a tájvédelem érdekeit.

A település közigazgatási területén lévő természetvédelmi területek (országos és helyi védettség alatt álló területek és értékek) vonatkozásában bárminemű területrendezési, fejlesztési, építési tevékenység végzéséhez előzetesen be kell szerezni a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét, szakhatósági hozzájárulását.

 

III. FEJEZET

 

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

 

17. Atelepülésszerkezeti Terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint az alábbi terület-felhasználási egységekbe tartoznak:

Beépítésre szánt területek:


   Lakóterület:

-          Kertvárosias lakóterület               (Lke)

-          Falusias lakóterület                       (Lf)

 

   Vegyes terület:

-          Településközpont vegyes terület  (Vt)

 

   Gazdasági terület:

-          Ipari gazdasági                              (Gip)

-          Kereskedelmi, szolgáltató             (Gksz)

 

Különleges terület:

-          Temető                                          (K-T)

-          Sportterület                                   (K-Sp)

-          Bányaterület                                  (K-B)

-          Kemping                                       (K-Ke)

-          Határőrség                                    (K-H)

  

    Beépítésre nem szánt területek:

 

   Közlekedési terület:

     -   Közúti                                              (Köu)

     -   Kötöttpályás                                    (KÖk)

 

   Zöldterület                                         (Z)

 

   Erdőterület

-   védelmi erdő                                     (Ev)

 

   Mezőgazdasági terület

-   általános                                           (Má)

-   korlátozott általános                        (Mák)

 

   Vízgazdálkodási terület                      (V)

 

 

IV. FEJEZET

 

A TELEPÜLÉSSZERKEZET HÁLÓZATI ELEMEI

 

A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT RENDSZERE, ELEMEI ÉS HIERARCHIÁJA

 

18. Aközúthálózat elemei és hierarchiája

-          Gyorsforgalmi út:3-as számú főközlekedési út továbbfejlesztése /M30/

-          Települési főút:a 3-as számú főút községi átkelési szakasza /3050/.

-          Kiszolgáló út:az iparterületek kiszolgáló útjainak nyomvonalát és tervezett szabályozási szélességét biztosítani kell.

-          Lakóutca:minden egyéb út lakóút.

 

A településszerkezetet meghatározó egyéb közlekedési rendszerek és területek:

-                              Gyalogút:a sportközpont környezetében önálló gyalogutat terveztünk.

-                              Kerékpárút:az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonala a településen áthalad, nyomvonalát a tervnek megfelelően biztosítani kell.

-                              Parkoló területek: a főutca és a községközpont meglévő kialakult parkolóinak továbbfejlesztését és kiépítését javasoljuk. A sportközpontnál egy P-30-as parkoló kiépítését javasoljuk.

-                              Tömegközlekedés:a fejlesztését az idegenforgalom fejlődésének megfelelően kell előirányozni.

KÖZMŰVEK TELEPÜLÉSSZERKEZETET

MEGHATÁROZÓ RENDSZEREI

 

19. Vízellátás

    

Az ivóvízellátást a GW Borsodvíz kft üzemeltetésében működő vízmű biztosítja, melynek bővítése szükséges a távlatban, az igényeknek megfelelően.

A kiépült hálózat Æ150-100 KM-PVC, /Qv=    285 m³/nap;

                                                                  Qvcs= 400 m³/nap.

 

Szennyvízelvezetés

 

A szennyvízcsatornázás még nem épült ki. Pályázati folyamatban van a terve, a szennyvíztisztító telep Hidasnémeti községben épül majd ki.

                        Qsz  =  228 m³/nap;

                        Qszcs= 320 m³/nap.

 

Csapadékvíz elvezetés

 

Csapadékvizek befogadója a Szartos patak, fő befogadó a Hernád folyó. Az utcai árkok folyamatos karbantartását javasoljuk.

A községből 3 fő árok vezeti el a csapadékvizeket a befogadóig. Ezek folyamatos karbantartása szintén fontos feladat.

 

Telefon ellátás és villamos energia ellátás

 

Gyakorlatilag a település valamennyi épülete elérhető a MAGYAR TELECOM hálózat által.

A 20 kV-os vezetékhálózat és trafóállomások továbbfejlesztésével távlatban biztosítható a villamos energia ellátás összhangban a községi fejlesztésekkel.

 

Gázellátás

 

A település gázellátása a teljes községre kiterjedően megvalósult és a távlati gázenergia igényét is biztosítani tudja az üzemeltető TIGÁZ. A gázvezeték hálózat bővítésére csak a tervezett lakóterület fejlesztéseknél lesz szükség.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

20. Ajelen leírásban meghatározott szabályokat a Településszerkezeti és Szabályozási Tervvel, valamint a Helyi Építési szabályzattal együtt, azokkal összhangban kell alkalmazni.

 

Hidasnémeti, 2008. október

 

 

               ………………………………                             ……………………………...

                              jegyző                                                                polgármester

 

A határozat melléklete: Településszerkezeti terv………ÉT-1

rendelet

 

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

 

 

HIDASNÉMETI község 14/2008. (X. 07.) sz. rendelete

a település kül- és belterületének Szabályozatási Tervéről

és a Helyi Építési Szabályzatról

 

Hidasnémeti Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.  (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4. §-ában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §

 

Jelen rendelet hatálya Hidasnémeti község teljes közigazgatási területére kiterjed.

 

2. §

 

/1/E rendelet célja Hidasnémeti településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedéke számára történő megóvására.

 

/2/Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (Étv, OTÉK, szabványok, stb.) jelen rendelet, együttes alkalmazásával szabad.

 

 

3. §

 

Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti terv tartalmazza, övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi építési Szabályzat határozza meg.

 

4. §

 

Az igazgatási és belterületi határokról a Szabályozási Terv rendelkezik.

 

Telkek beépítésének feltételei

 

5. §

 

/1/Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

 

/2/Építési engedélyt kiadni csak az övezeti szabályoknak megfelelő közművesítettség esetén szabad.

 

/3/Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

 

/4/ Valamennyi övezetben elhelyeztetők:

a)  a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között,

b)  köztárgyak,

c)  a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

d)  a honvédelmet és biztonságot szolgáló műtárgyak,

e)  a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők,

f)    tájékoztató, irányító táblák, oszlopok.

Természetvédelmi területen a fentiek csak úgy valósíthatók meg, hogy a területek elsődleges célját nem sértheti, azt jelentős mértékben nem változtathatja meg.

 

/5/A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintet (még beépítetlen), 1 hektárnál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek  feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

 

Építéshatósági eljárások

 

 6. §

 

/1/A jelenleg rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM. Rendelet 9. §-a tartalmazza.

 

/2/Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek – pincegarázsok, utcai erkélyek, stb. – a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

Az építési karakter, forma és anyaghasználat a 9. §-ban van részletezve.

 

A Szabályozási Terv elemei

 

7. §

 

/1/A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

 

/2/Kötelező szabályozási elemek:

a)  a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,

b)  az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

c)  a legnagyobb beépítettség mértéke,

d)  a megengedett építménymagasság felső határa,

e)  a minimális telekméret,

f)    kötelező beépítési mód,

g)  kötelező beépítési vonalak,

h)  környezetvédelmi előírások,

i)    tilalmak.

 

/3/Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

 

/4/A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a)  A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b)  Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

c)  Övezethatári érintettség esetén a meglévő telekhatárok megváltoztatásához csak az adott telkek megmaradása és a telkekre vonatkozó érvényes övezeti előírások betarthatósága esetén nem kell szabályozási tervet módosítani.

Apycom jQuery Menus